Szabadhegytől a Downing street 10-ig

Kényszerpálya

Kossuth Lajos szerint a politika a lehetőségek figyelembevétele.Ez elméletileg tökéletesen igaz.Igen ám, de a következményeket tekintve Kossuth apánk nem biztos, hogy e szerint jó döntést hozott 1849 április 14-én Debrecenben, a trónfosztáskor...Azonban mást meg nem igen tehetett.Ezt hívják a sakkban lépéskényszernek, a politikában meg kényszerpályának...
Mi magyarok sokszor voltunk kényszerpályán, nem egyszer önhibánkon kívül! Most a NATO meg az EU-tagság miatt nem tudunk arra kerülni, még ha rosszakat lépünk, akkor se. Most kivételesen szerencsénk van...Aki ezt nem hiszi el, az kényszerpályán van, és jár rá a kényszerzubbony!

Győr román megszállása I.

Kevésbé ismert esemény, de sajnos tény, hogy 1919. augusztus 18. és október 4. között Győr is román megszállás alatt volt. A Duna-Tisza köze elfoglalása után aug. 4-én bevonultak Budapestre, majd 7-én átlépték a Dunát, és  az antant tábornoki tanácsa tiltása ellenére megkezdték előrenyomulásukat a Dunántúlon. Ezzel párhuzamosan megkezdték az ország szisztematikus kifosztását is. Az országból elhurcolt vagyon értéke felbecsülhetetlen, olyan 3 milliárd korona értékű lehet...

Augusztus közepéig a románok megszállták többek között Székesfehérvárt, Veszprémet, Tatabányát  és Győrt is. A város sokáig reménykedett abban, hogy elkerülheti a román bevonulást, de 16-tól egyre több olyan információ érkezett, amely arra utalt , hogy Győrt is megszállják. A győri sajtóban egyre több találgatás jelent meg ezzel kapcsolatban.Farkas Mátyás polgármester higgadtságra szólította fel a győrieket, ha bekövetkezik a románok érkezése. Budapestről pedig olyan hírek érkeztek, hogy megkezdődött a román csapatok bevagonírozása a Keleti Pályaudvaron. És ez igaznak bizonyult. 18-án este fél 8-kor a megszálló román csapatok, a galati hetedik román királyi vadászezred  egy zászlóalja Győrszentivánra érkezett., ahol a polgármester francia nyelvű beszédében együttműködési készségéről biztosította őket. Ezután a románok azonnal egy lovasszázadot küldtek a városba, a beszállásolás előkészítésére. Este nyolckor a Vilmos császár úton és a vasút környékén inkább kíváncsi tömeg fogadta őket. A tisztikart a Royal szállóban, a lovasságot a Károly vadászlaktanyában, a gyalogságot pedig a Frigyes laktanyába  helyezték el. Másnap Farkas Mátyás Győr város közönségéhez intézett kérelemben igyekezett megnyugtatni a város lakosságát: "Adjuk bizonyságát annak, hogy a magyar a világ művelt társadalmába beilleszkedő , és arra joggal igényt tartó nemzet."

Görgei

201 éve született Görgei Artúr. Már a nevének a helyesírásával gondok vannak, a történelemkönyvek többsége következetesen rosszul, Görgey néven írja. Ez lolyan hiba, mintha Széchenyi Istvánból Széchényi Istvánt csinálnánk.Eredetileg Görgey volt a neve, ő változtatta Görgeire.Hasonló történt Széchenyinél is.Sarkos véleményem van Görgeiről.Rákosi  alatt áruló volt, aztán a Kádár-korszakban kissé árnyaltabb volt a kép, már föl lehetett tenni azt a kérdést, hogy áruló vagy hős? Persze Kosáry professzor úr még kisebbségben volt a véleményével, aztán a rendszerváltozás után hős lett... Méltán. Ma is tanítják a West Point-i katonai akadémián híres felvidéki hadjáratát. Az egyértelmű, hogy  a magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére. Szerintem ebben a kategóriában rajta kívül még Hunyadi János, Zrínyi Miklós( a költő) és Stromfeld Aurél vannak. Úgy vélem, Hunyadi és Görgei a két legnagyobb...Ja, hogy letette a fegyvert reménytelen helyzetben? Mi mást tehetett volna? Az meg  nem az ő hibája, hogy az orosz cár csak az ő biztonságát szavatolta, az aradi vértanúkét meg nem...

Pozsgay beszéde

Harminc évvel ezelőtt  Pozsgay Imre egy rádiói 168 óra című műsorában  népfelkelésnek nevezte az 1956-os forradalmat. Egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek...Emlékszem, ez egy szombati nap volt, hallgattam a műsort. Délután olyan negyed öt körül hangzott el az interjú.  Pozsgay ezzel kiengedte a szellemet a rendszerváltozás palackjából. Nagyon nehéz eldönteni, mikor is kezdődött a rendszerváltozás, hisz az egy folyamat, de ez lehet egy kiindulópont. Először fordult elő 1956 novembere óta, hogy vezető magyar politikus a nyilvánosság előtt nem ellenforradalomként említette 1956-ot.

Királyválasztás a Duna jegén?

 1458-ban a mai napon választották királlyá  a törökverő Hunyad János kisebbik fiát, Mátyást. Megválasztásának körülményei azonban nem teljesen egyértelműek. Ami biztos, az az, hogy kiváló választás volt, a magyar történelem egyik legnagyobb uralkodója lett belőle. De nézzük a Duna jegének milyen szerepe van a történetben. Tán annyi, hogy  az ujjongó tömeg hatalmas ünneplést csapott Mátyás megválasztásának a hírére. Egy korábban Szegeden megkötött egyezmény értelmében az ország bárói választották az ekkor még Prágában raboskodó Mátyást királlyá a budai várban. Tehát az legenda, hogy a Duna jegén választották meg. Viszont ha valaki nagyon ragaszkodik ahhoz, hogy a történet nem legenda, hanem valóság, akkor bizony történt némi csalás.Hisz Szilágyi Mihály felvonult vagy 40 ezer Hunyadi-párti fegyveressel, hogy befolyásolja a választás eredményét... Próbált volna valaki nem Mátyásra szavazni. Hozzá teszem, szerencsére... Az igaz, hogy a Duna tényleg befagyott, Mátyás személyében pedig szerintem egy zseniális uralkodót kaptunk, kevés hozzá hasonló tehetség ült akkor Európa trónjain.

Raszputyin

150 éve született egy szibériai faluban az amúgy is rejtélyekkel teli orosz történelem egyik legmisztikusabb alakja, G.J. Raszputyin. Az embernek a 150 évről alapból a török uralom jut eszébe, a Raszputyinról meg az 1970-es évek vége. Volt akkor egy Boney M. nevű zenekar, amely az ABBA mellett a legjob diszkózenét játszotta. Tán a leghíresebb számuk a Raszputyin volt. Nálunk 1977-ben letiltották egy időre a rádióban, hogy Moszkvánál jó pontot szerezzünk. Aztán a Boney M. koncertezett a szovjeteknél 78-ban, simán előadhatták, nagy sikere volt.Utána lehetett nálunk is játszani...Hát Raszputyin a zűrzavaros orosz történelemben is kiemelkedik a maga szinte követhetetlen történetével, különösen a halálával...Juszupov hercegéknél  több adag  halálos ciánt fogyasztott el borban és süteményben, majd a mellkasát és fejét ért lövések ellenére még élve dobták a Néva vizébe (egyes források szerint vizet találtak a tüdejében). Állítólag Raszputyin saját halálát is „megjövendölte”: egy héttel a halála előtt írta a cárnak, hogy még abban az évben gyilkosság áldozata lesz, illetve ha az elkövető nemesi származású lesz, akkor két éven belül a cári család is követni fogja őt a túlvilágra,...És ezek minde bekövetkeztek. Azonban számomra nem a halála, hanem az élete a fontosabb. Azért lett a cári család bizalmasa, mert tudta kezelni Alekszej cárevics hemofíliáját. De még mindig nem tudjuk igazából, hogyan sikerült ez neki? Mert hát ehhez azért a kuruzslás nem elég? Hipnózissal?  Egy dolog viszont bztos, nekünk nem jött jól a halála. Ugyanis ellenezte a háborút, lehet, hogy ezért is ölték meg....A cárt győzködte, hogy kössön különbékét....

Lenin halála

1924-ben ezen a napon halt meg 18 óra 50 perckor Vlagyimir Iljics Uljanov, alias Lenin.  Churchill azt mondta, hogy a legnagyobb szerencsétlenségünk az volt, hogy megszületett, a második meg, hogy meghalt. A halála is olyan oroszos. A hivatalos verzió szerint a negyedik agyvérzés vitte el. Halála csemege az összeesküvés-elméletek kedvelőinek is. Eszerint Sztálin mérgeztette meg. De az is elképzelhető, hogy szándékosan vagy dilettantizmusból félrekezelték orvosai a szifiliszét. Az biztos, hogy Sztálinnak jött a legjobban a halála, nehéz elképzelni, hogy nem volt hozzá köze. Ha tényleg nem, akkor Lenin nagyon beteg lehetett...Egy ezzel kapcsolatos vicc, amiben van némi igazság....

Lenin haldoklik és még egyszer utoljára megbeszél mindent Sztálinnal, a követőjével..
- Egyetlen dolog miatt aggódom - mondja Lenin -mégpedig, hogy fognak-e téged követni az emberek? Mit gondolsz Sztalin elvtárs?
- Fognak, bizonyára fognak.
- Remélem - mondja Lenin - de mi lesz, ha mégsem?
- Nem probléma - mondja Sztálin - akkor téged fognak követni, Lenin elvtárs!

1989.március 15.

1989. március 15-én  Győr lett az ország második fővárosa. A kommunista diktatúrák óta ez volt az első szabad március 15. És az ünnepi megemlékezés szónoka Pozsgay Imre, az ország akkori legnépszerűbb politikusa, az MSZMP reformereinek a vezetője volt. Mivel a megyénkből származik (Kónyban született), érthető hogy Győrbe jött ünnepi beszédet tartani. Emlékszem, csodaszép idő volt, a napisten siratta a diktatúrát, és támogatásáról biztosította a rendszerváltozást. Én ekkora tömeget csak 2002-ben láttam, amikor Helmuth Kohl is tiszteletét tette az országgyűlési választások 2. fordulója előtti kampányban. Özönlöttek az emberek a Széchenyi térre, már olyan 9-negyed 10 körül megtelt, pedig csak 10 órakor kezdődött a program. Állítólag oly sokan voltak, hogy többen Révfaluban rekedtek, mert a Duna-híd is tele volt. De megteltek a környező utcák is, a Baross úton is özönlött a tömeg. Szerencsére mi néhány barátommal előrelátóak voltunk, időben elindultunk, így jó helyünk lett. Útközben az egyik barátom a Baross út elején egy oszlophoz lakatolta a biciklijét, ennek története lesz...Meghallgattuk a beszédet, amit Pozsgay a Lloyd erkélyéről tartott, óriási volt a hangulat. Emlékszem, úgy kezdte, hogy"Győriek! Szigetköziek és Rábaköziek!" Ez nagyon benenm maradt, remélem, nem tévedtem. A beszéd után meg elmentünk egy közeli bowling pályára értékelni az eseményeket. Persze közben sörözgettünk is... Arra nem emlékszem, mikor mentünk el, hogy értem haza. Azt viszont biztosan tudom, hogy a barátom még ma is keresi a Baross út elején lelekatolt kerékpárját...valaki biciklilopással ünnepelte a tavaszt, meg a rendszerváltozást...

Kempelen sakkautomatája

Tegnap véletlenül belenéztem a "Legyen Ön is milliomos!" sokadszor újjáélesztett műsorába. Engem alapból idegesít a Gundel Takács modoros, affektáló és tudálékos stílusa, ráadásul nagyon szereti hallani a hangját. Arra kaptam föl a fejem, hogy volt egy olyan kérdés, hogy mit visel a sakkgép bábuja? Ez pofon egyszerű kérdés, nyilván turbánt, hisz az alakot csak úgy ismerjük, hogy a "Török". Nem is ez a baj, hanem utána a szokásos erőltetett beszélgetésben a Gundel azt mondja, hogy az egyik lehetséges verzió szerint egy ember ült benne. Miért, van másik lehetőség is? Ha a gép androidja valóban tudott volna sakkozni, akkor az emberiség minden mást toronymagasan felülmúló találmánya lett volna - ahogy Edgar Allan Poe mondta ironikusan. Szóval biztos,hogy nem  Kempelen találta fel a számítógépet, hanem majd 200 évvel később egy másik magyar, Neumann János...Márpedig ha nincs számítógép, csak ember ülhetett a gép belsejében.Tény, a megoldást ma sem ismerjük, mivel a gép elpusztult az 1854-es philadelphiai tűzvészben. Az biztos, hogy Kempelen ügyesen ötvözte a mechanikát, a mágnesességet és a bűvészetet. A "Török"  számtalan híres emberrel, II.Nagy Frigyes,  II. Katalin, Napóleon, Franklin, Poe, megmérkőzött, és legyőzte őket. Philidor, a korszak legjobbnak tartott sakkozója 1783-ban, Párizsban partit nyert a Török ellen, az összecsapást minden idők legkimerítőbb sakkjátszmájának nevezte. Ez viszont azt bizonyítja, hogy aki akkor ült a szerkezet belsejében elsőrangú sakkozó volt. Mivel az automata 1769-ben készült Mária Terézia kérésére, majd 100 éves "pályafutása" alatt nyilván több remek sakkozót is "elfogyasztott".  A szóbeszéd szerint Nagy Frigyes nagy összeget ajánlott, hogy megtudja a titkot. Állítólag az egész magyarázat egy percig tartott, Frigyes nevetve jött ki a szobából: “Ezt a gyermek is azonnal megfejthetné” – mondta. Ám nem beszélt róla, mert Kempelennek hallgatást ígért.  Nekem roppant szimpatikus az a legenda,  hogy a gépezetben egy amputált lábú lázadó lengyel nemest rejtettek volna el, aki egyben a gépezet első kezelője volt.  Ugyanis 1772-ben történt Lengyelország első felosztása, és  elképzelhetőnek tartom, hogy egy sakkozni jól tudó lázadó lengyelt így menekítettek ki...Egyébként mivel vagy  40 éve én is igazolt sakkozó vagyok, megkockáztatom, hogy a felsorolt hírességek közül Nagy Katalint biztosan megvertem volna, de  lettek volna esélyeim Poe, Franklin és Napóleon ellen is. Nagy Frigyes erős játékos volt, kiegyeztem volna egy döntetlenben. A  "Török" elleni partik kimeneteléről nem nyilatkozom...

Nácizmus és sztálinizmus

Az emberiség történetének diktatúrái közül a két legismertebb a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió. A két rendszer és a két eszme között nagyon sok a hasonlóság és a különbség is.  Igazából mély, minden részletre kiterjedő összehasonlító elemzés még nem készült a két berendezkedésről .Ennek egyszerűen az lehet az oka, hogy még mindig nem tudunk pontosan mindent róluk, főleg a Szovjetunióról vannak hiányos információink. Hangsúlyozom, hogy csak az egyértelmű, és kiemelten jelentős hasonlóságokra és különbségekre szeretném felhívni a figyelmet ! Ja, és próbálok érthetően, bonyolult szakkifejezéseket mellőzve, politikamentesen fogalmazni.  

Különbségek:

Mindjárt van egy időbeli eltérés. Hitler 1933-tól 1945- ig volt hatalmon, Sztálin 1922-től 1953-ig. Németország Hitler előtt egy demokratikus köztársaság volt, maga a nemzetiszocialista rendszer léte egybeesik Hitler uralmával. Hitler halálával és a németek háborús vereségével vége a nácizmusnak. Igaz, a háború után csak a kettészakított Németország nyugati fele lett ismét demokrácia. A történelem morbiditása, hogy az NDK-ban meg egy sztálini diktatúra jött létre. Csöbörből vödörbe kerültek a keletnémetek. A Szovjetunióban viszont már 1917-ben hatalomra kerültek a Lenin vezette bolsevikok( akkor még Oroszországnak hívták), aztán szépen elkezdték kiépíteni a kommunista diktatúrát. Sztálin csak folytatta, kissé eltérve a lenini úttól..Azonban Sztálin halála után mindeféle reformkísérletek ellenére, maga a kommunista diktatúra tulajdonképpen 1991-ig, a Szovjetunió felbomlásáig maradt. 

A náci rendszer tulajdonképpen csak Németországban volt hatalmon, leginkább tán a Szálasi-féle nyilas uralom hasonlított rá, viszont más a helyzet a sztálini rendszerekkel. A Szovjetunió ezeket "importálta" Közép-Kelet-Európába is. Romániában, Csehszlovákiában és az NDK-ban tulajdonképpen a rendszerváltozásokig maradt. Mi köszönhetően az 56-os forradalomnak, kissé szerencsésebbek voltunk a Kádár-korszak puha diktatúrájával. Ráadásul a világon még ma is van egy sztálinista rendszer, Észak-Koreában. Szóval a náci berendezkedés bukott Hitlerrel, a sztálini maradt a halála után is.

Hitler demokratikus  úton jutott hatalomra, 1932-ben kétszer is megnyerte a választásokat. Míg a bolsevikok ugye fegyveresen ( forradalom, katonai puccs) szerezték meg a hatalmat 1917-ben és véres polgárháborúban szilárdították azt meg.  A náci rendszernek gyors a születése és a bukása, míg a bolsevikból kinövő sztálini nehezen szerezte meg a hatalmat, és lassú volt "halála" is. 

Hitler hatalomra jutása nem volt törvényszerű, tulajdonképpen a nagy gazdasági világválságnak köszönhető, a bolsevikoké elkerülhetelen volt, nekik volt programjuk arra, hogy a mérhetelen elmaradott Oroszországot hogyan lehetne valahogy fejlődési pályára állítani.

Hitler leírta a programját a Mein Kampfban, tulajdonképpen azt hajtja végre. Sztálin, ellentétben elődjével, Leninnel, nem szeretett írni, így tulajdonképpen a cselekedetei nincsenek eszmeileg alátámasztva.  A nácizmusra a pángermánizmus, míg a sztálinizmusra minden internacionalizmusa ellenére a pánszlávizmus a jellemző.

A náci ideológia két fő eleme a fajelmélet és az élettérelmélet távol áll a sztálinizmustól. Mondjuk a 22 millió km2-es Szovjetuniónak volt bőven élettere. Hitlernél a harc a cél, Sztálinnál a harc az eszköz.

Hitlernél biológiai ellenség van, a zsidók, akiket ki kell írtani, Sztálinnál osztályellenség, akit elvileg nem kell megölni, csak el kell venni a vagyonát. A nácik tudatosan öltek(gázkamra), a szovjetek nem tervezetten, (a tömegekre gondolok, nem a kirakatperek áldozataira) mondjuk éhen haltak az emberek. Sztálinnál a kommunista párt mindenek felett volt, azért a németeknél ott volt az SS, egyszinten a nemzetiszocialista párttal.Szerintem Sztálinnak tán egy picit nagyobb volt a hatalma, a beosztottak jobban tartottak tőle, szigorúbb volt az ellenőrzés.

A németenél marad  a magántulajdon, Sztálinnál államosítások. Hitlernél irracionális célok, Sztálinnál azért vannak racionálisak is, mégha oly kegyetlenek is. Az egyik szélsőjobboldali, a másik szélsőbaloldali diktatúra.

Hasonlóságok:

A sztálinizmus és a nácizmus is rendszer és ideológia egyben. Mindkettő antidemokratikus, egyházellenes totális diktatúra, némi korlátokkal. Természetesen a két vezetőnek a Führernek és a Generalisszimusznak óriási  személyi kultusza van, szinte istenkét tekintenek rájuk .Tán meglepő, de mindkét rendszer hatalmas tömegtámogatást élvezett, mivel  a lakosság nagy részének javult az életszínvonala. Nyilván a németeknél magasabb szinten, a szovjeteknél eléggé ingadozott, voltak visszaesések is. A milliós emberáldozatokat leszámítva a többség biztos megélhetéshez jutott. És itt a tömeg a lényeg, a Volksgenose meg a tovaris. Hitler és Sztálin a tömegekhez szólt, érthetően, az ő nyelvükön, és azt mondták, amit azok hallani akartak. A szebb jövő igéretét!

Érdekes, hogy mindkét rendszer tervutasításos gazdálkodást folytatott, kiemelt szerepet szántak a nehéziparnak, illetve a hadigazdaságnak a háború alatt. Viszont mindkét országban komoly ipari fejlődés ment végbe. Mondjuk Ukrajnában éhen halt emiatt vagy 15 millió ember, de a végeredmény, a háborús győzelem Sztálin igazolta. 

Mindkét rendszer nacionalista, hisz Sztálin alatt is orosz dominancia van, ráadásul időlegesen lemond a világforradalomról, tudomásul veszi, hogy a szocializmust egy országban is fel lehet építeni.

Az intézményesített terror mindkét országban meghatározó. Jól kiépített erőszakszervek, titkosrendőrség, besúgó hálózat. (Gestapo, SS, NKVD, KGB). A koncentrációs táborok és a gulágok között nem sok különbség van. Mindkettőben halálra dolgoztatnak, bár a Gulágon nagyobb a túlélési esély, az tény. Iszonyatosan sok az áldozat, mindkettőnél tízmilliós nagyságrend. Cél a megfélelmítés meg a riválisok eltávolítása.(Hosszú kések éjszakája, sztálini koncepciós perek)

Mindegyik militarizált társadalom, Hitler meg Sztálin is szinte mindig katonaruhában van. Fontos a propaganda szerepe, a rendszer népszerűsítése. A filmhíradó, a rádió, az ünnepélyek, katonai parádék mind ezt a célt szolgálták.

Természetesen egypártrenszer van meg cenzúra feketelistával.

Egyik diktátor se nevelt ki utódot, sőt, Sztálin a szóba jöhető személyeket eltette láb alól, Hitlernek meg nem volt helyettese, mögötte több egyszinten levő vezető (Himmler, Gőring, Goebbels) volt.

És hát prózai hasonlóság, hogy mindkét rendszer csillaga egy ponton zuhanni kezdett, de a bukásuk módja már a különbség kategória.